Adásvétel, ajándékozás, ingatlanjog


ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS

Ingatlan adásvételi szerződés esetén a tulajdoni lap kiváltástól a földhivatal előtti képviseletig a teljeskörű ügyintézést vállalom.Ingatlan adásvételi szerződés alapján az eladó az ingatlan tulajdonjogának és birtokának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére köteles. 
A vevő a kötelezettségvállalás megerősítéseként foglalót köthet ki, valamint a felek szerződésszegés esetére kötbért köthetnek ki.Foglaló
A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. 
Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. 
A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
Kötbér
A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. 
Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. Kötbér írásban köthető ki. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e.
A vevő a vételárat több részletben illetve bankhitel segítségével is megfizetheti. 
A vételár több részletben történő megfizetése esetén az eladó tulajdonjog bejegyzést engedélyező nyilatkozatát az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg megadhatja és eljáró ügyvédnél letétbe helyezheti, melyet eljáró ügyvéd a vételárnak a vevő általi hiánytalan megfizetése, illetve az eladó általi hiánytalan átvétele esetén jogosult kiadni, illetve benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz.
Amennyiben a vevő az utolsó vételárrészt a szerződéskötést követő hat hónapon belül vállalja megfizetni, abban az esetben érdemes a földhivataltól a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelem elintézésének függőben tartását kérni. 
A függőben tartás legfeljebb az okirat ingatlanügyi hatósági benyújtásától számított 6 hónapos határidő elteltéig tarthat. 
A függőben tartási kérelem benyújtása esetén a kérelem ingatlan-nyilvántartási széljegyre kerül.
Amennyiben a vevő az utolsó vételárrészt a szerződéskötést követő hat hónapnál hosszabb idő elteltével vállalja megfizetni, abban az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja.
 Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni.. 
A feljegyzésben a vevő adatait is fel kell tüntetni. A tulajdonjog fenntartás tényének feljegyzése elidegenítési és terhelési tilalmat von maga után a feljegyzéssel érintett ingatlan, vagy ingatlanhányad vonatkozásában. 
A tulajdonjog fenntartás tényének feljegyzése nem akadálya a végrehajtási jog bejegyzésének.

AJÁNDÉKOZÁSI SZERZŐDÉS
Ingatlan ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó az ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházására és az ingatlan birtokának átruházására köteles, a megajándékozott az ingatlan mint ajándék elfogadására köteles.
Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;
Haszonélvezeti jogot, használati jogot, szolgalmi jogot és egyéb ingatlant terhelő jogot alapító szerződések
Tartási, életjáradéki szerződésekTartási szerződés
Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. 
A tartási szerződést írásba kell foglalni.
A tartásra kötelezett kötelezettsége kiterjed a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásárára, gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére.
Ha a tartási kötelezettség ellenében a tartásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a tartásra jogosult felhívására a tartásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a tartásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot kell bejegyezni.Életjáradéki szerződés 
Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. 
Az életjáradékot havonta előre kell teljesíteni. A járadékszolgáltatásra jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti. 
Az életjáradéki szerződésre egyebekben a tartási szerződés szabályait kell alkalmazni.

BÉRLETI SZERZŐDÉS 
Lakásbérleti szerződés
Ha a szerződés tárgya lakás céljára szolgáló ingatlan, a Polgári Törvénykönyv bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

CSOK (családi otthonteremtési kedvezmény)
A gyermekvállalás és gyermeknevelés támogatása, a családok új lakáshoz jutásának elősegítése és az új lakások építésének ösztönzése érdekében új lakás építéséhez vagy vásárlásához lakáscélú állami támogatások vehetők igénybe - a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet alapján - amelyek lehetnek:a) vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: családi otthonteremtési kedvezmény);b) adó-visszatérítési támogatás;c) többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása.
A családi otthonteremtési kedvezmény vissza nem térítendő állami támogatás.
A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánála) egy gyermek esetén 600 000 Ft,b) két gyermek esetén 2 600 000 Ft,c) három vagy több gyermek esetén 10 000 000 Ft.A 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható lakás hasznos alapterületea) egy gyermek esetén legalább 40 m2,b) két gyermek esetén legalább 50 m2,c) három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2.
A 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható egylakásos lakóépület hasznos alapterületea) egy gyermek esetén legalább 70 m2,b) két gyermek esetén legalább 80 m2,c) három vagy több gyermek esetén legalább 90 m2.
A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet célja, hogy támogassa a gyermeket nevelő és vállaló szülőket családjuk megfelelő otthonának biztosítása érdekében.
A gyermeket nevelő, valamint a gyermeket vállaló nagykorú személy (a továbbiakban: igénylő) e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatást (a továbbiakban: családi otthonteremtési kedvezmény) vehet igénybe használt lakás vagy egylakásos lakóépület (a továbbiakban együtt: lakás) vásárlása vagy bővítése érdekében, továbbá a többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását veheti igénybe lakás vásárlása érdekében.
A családi otthonteremtési kedvezmény az igénylővel közös háztartásban élő gyermek után, valamint fiatal házaspár esetén - meglévő gyermekeik számától függetlenül - legfeljebb két gyermek vállalása esetén igényelhető.
A családi otthonteremtési kedvezmény a lakás vételárának megfizetésére vagy bővítés esetén a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre igényelhető. 
A családi otthonteremtési kedvezményt házastársak vagy élettársak kizárólag együttesen igényelhetik.
A támogatás megállapítása során a) a meglévő gyermeket, b) a 12. hetet betöltött magzatot, valamint) a vállalt gyermekeketegyüttesen kell figyelembe venni.
A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összegea) egy gyermek esetén 600 000 Ft,b) két gyermek esetén 1 430 000 Ft, c) három gyermek esetén 2 200 000 Ft,d) négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft.

TÁRSASHÁZ tulajdont alapító okirat készítése, módosítása, szervezeti -és működési szabályzat (szmsz) készítése, módosítása,
A társasház alapítása:
Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van, vagy alakítható ki.
Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
Ha a földrészlet, amelyen az épület áll, nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat földhasználati jog illeti meg.
A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet.
A társasház alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. 
A szervezeti-működési szabályzat:A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani.
A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgyűlésen - de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen - az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg.
A társasháztulajdonnal kapcsolatban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a Társasházakról szóló 2003.évi CXXXIII. törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

LAKÁSSZÖVETKEZET alapítása, alapszabályának módosítása, szervezeti -és működési szabályzat (szmsz) készítése, módosítása,
A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. 
A lakásszövetkezet jogi személy.
A lakásszövetkezetnek természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek a tagjai. 
Külföldi személy akkor lehet a lakásszövetkezet tagja, ha a lakás tulajdonjogát, vagy az állandó, illetőleg az időleges használati jogot megszerezte.
A Lakásszövetkezetekről szóló 2004.évi CXV.törvény alkalmazása szempontjából lakásszövetkezet: a lakás, a nyugdíjasházi, az üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely, vagy üzlethelyiség-építő és -fenntartó szövetkezet (a továbbiakban együtt: lakásszövetkezet).
A lakásszövetkezet alapítását legalább hét alapító tag esetén, valamennyi alapító tag részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. 
Az alakuló közgyűlést bármely alapító tag vagy az építtető hívhatja össze.
Az alapszabály a lakásszövetkezet alapításának, továbbá a szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. 
Tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg.
A lakásszövetkezet - a cégeljárásról szóló jogszabályokban meghatározott feltételek szerint - a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. 
A lakásszövetkezetet a székhelye szerint illetékes cégbíróság veszi nyilvántartásba.

BIRTOKVÉDELMI ÜGYEK 
 A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).
Birtokper 
Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. 
A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. 
A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján 
A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

ELBIRTOKLÁSI PERBEN KÉPVISELET
Az elbirtoklás feltételei és jogi hatása 
Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. A jogcímes elbirtoklás
Az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette.

INGATLAN KÖZÖS TULAJDONÁVAL KAPCSOLATOS JOGVITÁBAN KÉPVISELET
A közös tulajdon megszüntetése iránti igény 
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.